Hogy szeretlek? Figyelj. Amennyire
csak hatolni bír föl s le s szerteszét
a lelkem, mikor kiröppen a lét
és az eszmény végső egeibe.
Szeretlek a köznap szükséglete fokáig ;
s ha nap süt, s ha gyertya ég ;
nyíltan, ahogy férfi küzd a jogért ;
tisztán, ahogy a hiúak sose.
Szeretlek, oly szenvedéllyel, ahogy
kínom lángolt, rég, s lánykori imám:
vesztett szentjeim szerelme lobog
benne,- könnyem ez, s mosolyom , s talán
egész életem ! - S Isten adja, hogy
még nagyobb legyen a halál után.
Elizabeth Barrett-Browning
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése