Biztos, hogy volt valami, amiről most utólag azt gondolod, még meg kellett volna tenned..
Esetleg azt, hogy épp nem kellett volna megtenned. Talán bizonyos dolgokért nem kellett volna szemrehányást tenned neki, lehettél volna belátóbb, odaadóbb, türelmesebb stb...
A sor végtelen, de mindegyiknek ugyanaz a lényege. az önostorozás. NE TEDD !!
Kapcsolatotok pontosan olyan volt, amilyen volt, és akkor, az adott pillanatban ezt tartottad - ha nem is a leghelyesebbnek - de az egyedüli általad kivitelezhető viselkedésnek.
Sokszor, túl sokszor van, hogy megbánjuk a dolgokat utólag, és rettenetes lelkiismeret furdalást érzünk, bár visszacsinálhatnánk az egész szituációt és bár visszaforgathatnánk az a nagy, végtelen, döcögő kereket, amit időnek neveznek !
Ennek semmi értelme, és utólag már semmit nem tudsz kijavítani, retusálni, kiszépítgetni.
Emberek vagyunk, tele mindenféle bonyolult érzésekkel, és legtöbbször eszünk ágában sincs megbántani a másikat, egyszerűen "valamiért", belső énünk sugallatára így cselekszünk, ezt mondunk, és ezt teszünk.
De a szeretet mindig ott van, megbújik a háttérben és csendesen figyel.
És csakis ez számít.
Hogy a szívedben mekkora hely jut a szeretetnek...
Ő már megbocsátott neked, hidd el, ha egyáltalán volt mit megbocsátani.
Mindenki esendő, mindenki hibázhat és tévedhet. Te is tudod, Ő is tudja már. És esze ágában sincs téged hibáztatni, mivel szeret téged.
Hát kérlek te is szeresd magadat, és bocsáss meg végre magadnak , mivel egyedül ebből a pozícióból tudsz majd továbblépni, meglátni saját további életed arannyal kikövezett apró kockáit!
Egy rendhagyó, lélekmelengető segítő könyv, mely Neked
íródott, ha te is gyászolod szerettedet
és egyedül maradtál:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése