2013. január 24., csütörtök

Üdvözlő, legelső blogbejegyzés

Nagyon sok szeretettel köszöntelek oldalamon!

Két éve veszítettem el a páromat, hirtelen, váratlanul. A sokkot, ami akkor ért, úgy éreztem, soha nem fogom tudni feldolgozni. Úgy éreztem, hogy minden elveszett számomra, semminek nincs már értelme, lelkem romokban hevert. A napjaim üressé váltak, nem tudtam, mit és hogyan legyen tovább.

Ha te most itt vagy ezen az oldalon, valószínű, hogy hasonló lelki viharban szenvedsz, és szeretnél egy kis békét, megnyugvást találni.
Én ebben szeretnék neked segíteni.

Mivel ez a probléma sajnos előbb utóbb minden embert megérint, fontosnak tartom, hogy ne legyen a gyász tabutéma, és ne egyedül kelljen megküzdened azzal, amihez segítséget is kaphatsz.

Ha nyitott vagy , és megvan benned az elhatározás és kellő erő ahhoz, hogy segíts magadon, akkor hidd el, jó esélyed van kilábalni a mély fájdalom bugyrából, és előbb utóbb meglátni a fénysugarat ott, ahol most azt gondolod, csak a sötétség van !

Elköteleztem magam amellett, hogy segítek neked a gyász, a fájdalom feldolgozásában, hiszen én már sajnos megtapasztaltam ennek minden lépcsőfokát.
Nem könnyű, ezt nem ígérem.
De igenis, hittel, erővel, bátorsággal meg tudod tenni.


NAGYON SOK SZERETETTEL KÍVÁNOK NEKED EHHEZ 

BÉKÉT, LELKIERŐT, ÉS HITET !





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése