Most egy kis lelki segítséget szeretnénk nyújtani neked,
aki éppen most vagy a párod elvesztése utáni mély gyász sűrűjében, tehát egyedül maradtál, és nem látod a kiutat.
Van néhány dolog, ( vagy talán praktika, ha ez a szó találóbb rá és nem hangzik neked durván ) ami nekem segített , még ebben a heveny időszakban is.
Szeretettel átadom neked ezeket, tessék:
1.
Először is,
a lehető legfontosabb ilyenkor, hogy ne
hagyd el magad! Most úgy érzed,
hogy világ legboldogtalanabb embere vagy, de
kérlek, hidd el, hogy nincs olyan ember, aki ezen ne menne keresztül, és csakis
rajtad múlik, hogy a heveny fájdalom meddig fog tartani.
A reggeli felkelés kínja egyedül, az ő hiányával szinte
elviselhetetlen, de akkor is meg tudod
tenni!
Kényszerítsd
magad, hogy mosakodj meg, és öltözz fel rendesen, próbáld kihúzni magad,és egyél pár
falatot. Segít, ha elképzeled azt, hogy kedvesen nógat, beszél hozzád, és viccesen "megfenyeget", ha
elhagyod magad miatta. Nem akarja ezt, hidd el.
Ha keresel és kiteszel fotókat a párodról a lakás
minden zugába, akkor egy icipicit úgy érezheted, hogy
még mindig veled van, mégsem vagy teljesen egyedül.
Ez
nem egészségtelen dolog, hanem a hirtelen sokk okozta elválás enyhítése.
Ha ránézel a képre, próbálj meg rámosolyogni.
Beszélj hozzá, ha kell hangosan. Mindegy, mit mondasz,
tudd, hogy hallani fogja,
és úgy is mondd, hogy közben érezd, hallja!
Ha az írás könnyebben megy, akkor írj neki levelet.
Szólítsd meg őt szeretettel, és írd le, amit gondolsz,
ami bánt, vagy esetleg
amit életében nem akartál vagy nem volt alkalmad elmondani. Hidd el, hogy
megkönnyebbülsz és lelki béke tölt el!
Vedd elő a kedvenc könyveit, filmjeit, zenéit, és
nézzétek, hallgassátok "együtt".
Ha erőszakkal
próbálod meg magad távol tartani mindentől ami rá emlékeztet, az nem használ,
mert valójában nem akarod őt elfelejteni, és nincs is erre szükség.
Az a jó, ha vele együtt, az ő láthatatlan segítségével
vagytok túl ezen. S ahogy múlnak a napok, úgy csitulnak le benned a hevesen
fájó érzelmek, és átlényegül egy szelíd, bölcs megértésé, hogy valamiért ennek
így kellett történnie.
A felsőbb bölcsességgel nem lehet, és nem is érdemes
harcba szállni. A mindenségben szeretet van, ott is, ahol te vagy, és ott is,
ahol most már ő van. Egy vékony aranyfonál viszont mindig összeköt benneteket,
valójában soha nem is szakadtok el egymástól.
Soha nem vagy egyedül, még akkor sem, ha ez a megállapítás közhelyesnek tűnik.
Ha ezt tudod, érzed, és magadba fogadod, a világ összes
angyala azon fog munkálkodni, hogy a gyász és a fájdalom érzése mielőbb egy
erős, elfogadó és mosolygós szeretetté változzon szívedben!
Végső cél az elfogadó szeretet kell legyen |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése