2014. május 20., kedd

Ha egyedül vagy és szomorú vagy...

Igen, természetes, hogy érzed magadban az űrt, az egyedüllét pedig, főleg amikor gyászod még friss, néha fájdalommal és szomorúsággal tölthet el.

Viszont ha elkezdesz teret adni nekik, ha foglalkozol ezekkel az elkeserítő gondolatokkal, csak egyre jobban elburjánzanak, mintegy "bátorítást" kapva tőled. És ugye nem ezt akarod?

Amire erősen koncentrálsz, az teret hódít magának életedben, akár olyan dologról van szó, amit akarsz, akár olyanról, amit a hátad közepére sem kívánsz.

Sírsz a gyászod és a  téged ért veszteségeid felett, vádolod a sorsot a veled történtek miatt, és észre sem veszed, hogy már ez az életed. Ezt az állapotodat tartod "természetesnek", és makacsul eltorlaszolod az utat az Univerzumtól, Istentől áradó szeretet és bölcsesség elől! Nem fog téged a fény megtalálni, ha magadra zárod az ajtót ! A barátaid sem fognak rád találni, hogy kirángassanak egy kicsit bánatodból, mert te elbújtál magad mögé.

Vegyél erőt magadon és merj! Keress valamit, amit szívesen csinálsz, keress valakit, akivel szívesen vagy, és erővel is próbálj a felszínre evickélni, hogy meglásd végre a Napot, ami folyamatosan utat tör feléd..

    Egy rendhagyó, lélekmelengető segítő könyv, melyet személyes tapasztalataimat felhasználva  Neked írtam, ha te is gyászolod  szerettedet, és ha úgy érzed, kell a segítség a talpraálláshoz:


      Megrendelheted   E-könyv formájában  

1 200,-Ft-ért ,itt: 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése