Magány vagy egyedüllét? Osho szerint..

Osho írása

Ez annyira találó és a témába vág, hogy nem tudom megállni, hogy ne tegyem be ide a blogok közé.

Sokat lehet tanulni belőle.

"Amikor nincs egy "fontos másik" az életünkben, akkor ott a választás előttünk: magányossá válunk, vagy pedig élvezzük a szabadságot, amivel az egyedüllét ajándékoz meg bennünket. 

Amikor mélyen megélt igazságainkhoz nem lelünk támogatást a környezetünkben, akkor is ott a választás: vagy elszigeteltnek és keserűnek érezzük magunkat, vagy inkább ünnepeljük azt a tényt, hogy meglátásaink elég mélyek és erősek ahhoz, hogy túljussanak azon a hatalmas emberi igényen, hogy családunk, barátaink vagy munkatársaink egyetértését elnyerjük. Ha úgy érzed, hogy te most ilyen helyzetben vagy, légy óvatos, mikor eldöntöd hogyan tekintesz az "egyedüllétre", és vállald a felelősséget ezért a döntésedért.   

 Végső soron mindenkinek ki kell fejleszteni magában a képességet arra, hogy bármilyen kísérő, térkép vagy útmutató nélkül megtalálja a kiutat a sötétségből.   
A magány a másik hiánya. Az egyedüllét viszont önmagunk jelenléte. 
Az egyedüllét nagyon pozitív; egy jelenlét, egy túlcsorduló jelenlét. Annyira szétárad a jelenléted, hogy betöltheted vele az egész világegyetemet, és senki másra nincs szükséged."

"Amikor te egyedül vagy, akkor nem egyszerűen egyedül vagy - te magányos vagy. A magány és az egyedüllét között pedig óriási különbség van. Amikor magányos vagy, akkor a másikra gondolsz, hiányolod a másikat. A magányosság egy negatív állapot. Úgy érzed, jobb lenne, ha a másik - a barátod, a feleséged, az anyád, a szerelmed, a férjed - ott lenne. Jobb lenne, ha a másik ott lenne veled... de nincs ott.

Osho